Meglepetés szavalókórus a 70 éves Koppány Attilának
Szerencsés a győri legáció. Az állítás igazolására nagyon sok érv felhozható. Az egyik ezek közül, hogy az igazán magas művészetet képviselő alkotók is képviseltetik magukat a szervezetben. A másik, hogy azok, akik a művészetet tisztelik, mindig örömmel állnak össze amatőr művészeti csoporttá, ha egyik társukat köszönteni kell. Ehhez jön a mindig jó hangulat, a baráti légkör, a megértő és egymást segítő szándék, melyek állandóan jelen vannak a győri borlovagi pincében. Ezek jól összekeverve olyan emlékezetes estéket eredményeznek, mint Koppány Attila festőművész kedves felesége, Bárány Terézia által inspirált rendhagyó vernissage. A kiállításnak külön jelentőséget adott, hogy Koppány Attila lovagrendi társunk, aki sokáig töltötte be az ország egyik legjelentősebb jótékonysági alapítványának, a Kantharosznak elnöki posztját is, 2017 február 24-én töltötte be a 70. Életévét.
Az Európai Borlovagok Hungária Konzulátusának Győri Legációja szervezésben, bízvást állítható, bármely világversenyen az élbolyban végezne. Koppány Attila köszöntését is komoly előkészítő munka előzte meg. A mindenről gondoskodó feleség, Bárány Terézia, aki maga is bordáma rendünkben, levelezet, telefonált, az esti órákban maga ment le a pincébe, és helyezte ki Koppány Attila képeit, hogy a csaknem hatvan ünneplő mellett ezek, a művész számára is fontos alkotások fogadják a mit sem sejtő mestert.
A konspirációban mindenki nyakig benne volt. A lényeg, hogy Attila úgy érkezzen a pincébe, mit sem sejt. Azt persze ne tételezzük fel egy egyetemi tanártól, aki festményeivel meghódította a legjelentősebb honi kiállító termeket, gyanútlanul sétál a „csapdába”. Valahogyan számíthatott rá, hogy barátai, akik őt borlovagként, tanárként, festőként és emberként is nagyra tartják, tartogatnak számára valami meglepetést.
Az ünnepelt, saját képei mellett lépett a pincébe, ahol családtagok és a borlovagok köszöntötték. Egy rövid bevezető után aztán rögtön a Győri Legáció Irodalmi Színpadának előadásába csöppent a festőművész. Eddigre már jó pár üveg bor kinyílt, Juhász Károly pincéjének Nyavajása megkezdte szokásos hódító útját, Rutz Béla országos marsallunk is sokat tett a jókedv fokozásáért. Az irodalmi színpad első felvonásában személyesebb verseket mondtak el a lovagrendi társak, kicsit később vaskosabb csujogatók következtek.
Ajándékba gyönyörű Hefter Galéria ivókészletet, saját képeivel díszített magnum palackokat, valamint egy méltóan nagy – szobafestő – pemzlit kapott Koppány Attila. A köszöntő után, a finom falatok előtt még volt idő és mód arra, hogy a mester maga meséljen képeiről, amelyek most egy darabig a Győri Legáció otthonát, a borlovagi pincét díszítik.
A képeken: A pincében az ünneplésre összegyűlt családtagok, barátok. Az ünnepelt és mellette a főszervező feleség, körülöttük a köszöntők. Az amatőr szavalókórus tagjai. Koppány Attila mini tárlatvezetése a 70. Születésnapon.
Részlet a Koppány Attila születésnapján elhangzott versből.
Galaxisok dőlnek, napok omlanak Fraktálok húznak csillag csíkokat Ősi félelmünk jövőtől, múlttól A jelenben itt ragad. Időutazókká tesz bennük a visszatérő „nem egyszer”. Mit elektron ecsetével skiccent képünkbe a mester Pokoltornáca a hely, ahonnan a mélybe van kiút Ahol megtalálják mindenek az atyát és fiút. Hol egésszé törnek össze mozaik üvegcserepek És ámulunk azon, amit tudsz: A te műhelyedben így lehet? Tanítja minden kuszának látszó Színesen egyenes vonalad Az juthat csak fel magasra Ki mindig lent marad Aki két lábbal szilajon Áll meg itt e szikes ugaron. Innen tárja végtelen lelkét Minden világtájnak, Mert tudja, hogy itt a hon Hova visszavárnak. Ez a hely Ahol érthető a köszöntők szava Ahol a szerelem örök otthona. Ez a hely Ahol a legszebben feszül alkotásra, a díszes képkeret Ahol élni néha nehéz, néha jó, de mindig érdemes! Ez a hely Ahol barátok állnak sorfalat, hogy átöleljenek Ahol a hetes és a nulla semmit nem jelenteken. (FÁBIÁN GYÖRGY)